| Magyarország

A húsvéti nyúl eredete! Tudtátok? Ismeritek? ;)


A feltámadás ünnepének egyik jelképe a nyúl, a húsvéti nyuszi. Ez a kedves, félénk, csinos bundát viselő kisállat már az ókorban is a termékenység szimbóluma volt, hiszen sok utódot hozott világra, sőt a tavasz, a megújulás megérkezését is neki tulajdonították.

A húsvéti nyúl
A nyúl éjszakai állat (legaktívabb időszaka állítólag a szürkület és a hajnal, ivóvíz-fogyasztásuk 60 százaléka is erre az időszakra vagy az éjszakára tehető), így a Holddal is kapcsolatba hozható, amelynek ciklusairól azt tartják, hogy befolyásolják a termékenységet, az indiaiak pedig a Hold foltjaiban egy nyulat látnak, és a Hold egyik neve Indiában Sasin, vagyis Nyulas.

A pogány szimbólumok sok esetben a kereszténység idejében is fennmaradtak, beolvadtak a keresztény ünnepek világába. Így történt ez a húsvéti jelképek közül a nyúl és a tojás esetében is. A nyúlnak és a tojásnak nincs közvetlen kapcsolódása a húsvéthoz és a feltámadáshoz, csak a tavasz megérkezését, a természet újjászületését jelképezi. Vallásos szövegekben nincs is szó nyúlról és színes tojásokról. A húsvéti nyuszi eredetét többféleképpen is magyarázzák, mint ahogy a nyuszi és a tojás összefüggésének is többféle verziója ismeretes.



Nyuszik és tojások
A kereszténység előtti időkben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon Ostrát, a tavasz és a megújulás istennőjét ünnepelték. Ostra nevéből származik a húsvét angol (easter) és német (Oster) elnevezés. Ostrát mindig tavaszi virágokkal a kezében, tojásokkal és nyuszikkal ábrázolták. A legenda szerint Ostrának volt egy színes tojásokat tojó madara, amit tavasz ünnepén nyuszivá változtatott és a színes tojásokat Ostra a gyerekeknek adta.

Ugyanennek a legendának egy másik változata szerint Ostra egy sebzett galambot változtatott nyuszivá, így mentette meg az életét, a hálás nyuszi pedig feldíszített tojásokkal köszönte ezt meg. Ez a tojást tojó nyuszi egyik magyarázata.

Az ősi Egyiptomban úgy tartották, hogy a mennyországot a főnixmadár irányítja, ami nyúl képében született újjá. Nyúl alakjában is megtartotta azonban tojást tojó képességét.

Nyuszi
A szász ősöktől fennmaradt legenda szerint Ostra, a tavasz istennője egy megfagyott kismadarat élesztett fel, de nyuszi alakban. Az angolszász nyelvterületen ennek emlékére festenek tojásokat és ajánlják fel Ostra istennőnek.

A nyelvészek szerint az is lehet, hogy egy tévedés eredménye az egész tojást tojó nyúl hagyomány. Hiszen a német nyelvben könnyen összetéveszthető a gyöngytyúk elnevezése (Haselhuhn, röviden: Hasel) és a nyúl elnevezése (Hase). A német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, tojásaikkal együtt.

Ismeretes azonban még egy germán legenda, mely szerint a nyúl magára haragította az alvilág istennőjét, aki nagy fülű, nevetséges, négylábú állattá változtatta, ez magyarázza, hogy a húsvéti nyúl ugrál, mint egy madár és tojást tojik.

Nyuszi a fészekben
A nyulat, mint jelképet először a XII-XIII. századi Németországban kapcsolták össze a húsvéttal. Az első írásos emlék a húsvéti nyusziról a XVI. századból való. Az első húsvéti nyusziról szóló történet 1680-ban jelent meg, mely szerint a húsvéti nyúl színes tojásokat tojt, és húsvét reggelén fészkekbe rejtette a kertekben. Németországban már a XVI. században hagyománya volt a húsvéti fészek készítésének, melybe húsvét reggelén a nyúl tojást és ajándékokat tojik.

A házinyúl őse az üregi nyúl, ami nem fészket rak, hanem üreget bélel ki utódai számára. Az a szokás, hogy a húsvéti nyúl fészket rak, onnan ered, hogy az emberek megfigyelték, ahogy a mezei nyúl fészket épít a kisnyulak számára.
Az Amerikai Egyesült Államokban a német bevándorlók már az 1700-as években elterjesztették a szokást, miszerint a húsvéti nyuszi, az „Osterhase” számára a gyerekeknek fészket kell építeniük, hogy oda tehesse a tojásokat, a cukorkát és kisebb ajándékokat.
A húsvéti nyúl hazánkba német közvetítéssel érkezik a XIX. század folyamán lezajló polgárosodással.
A német szokástól eltérően Franciaországban és Belgiumban azt tartják, hogy a húsvéti tojásokat a húsvéti harangok pottyantják le, nem a húsvéti nyúl hozza.
A húsvéti szokások Ausztráliába is eljutottak, ahol a nyulat kártevőnek tartják, ezért megpróbálták egy őshonos erszényes nyúllal, a bilbyvel helyettesíteni, nem sok sikerrel.
Húsvétkor sok állatkereskedés kínál kisnyulakat, amelyek eleve halálra vannak ítélve a felkészületlen vásárlók „karmai közé” kerülve. Mindenkinek javasoljuk, hogy inkább válasszon a széles csokoládényúl kínálatból, a gyerekeket pedig vigyék el az áruházak nyuszi-simogató rendezvényeire.




50.000 emberhez szeretnénk eljutni, csatlakozz egy lájkkal!


Ha szerinted másokat is érdekelhet ez a cikk, akkor oszd meg velük!


Van véleményed? Ne tartsd magadban!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük