| Magyarország

A legnagyobb macedón pártok ismét megállapodtak a belpolitikai válság kezeléséről

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Ismét megállapodott a belpolitikai válság megoldásáról a négy legnagyobb macedón párt szerda este – jelentette a Vesti.mk szkopjei hírportál.

A cikkben kiemelték, hogy a hírt Jess Baily, az Egyesült Államok macedóniai nagykövete közölte a Twitteren.



A megállapodás értelmében a pártoknak augusztus végéig ki kell jelölniük az előre hozott parlamenti választások időpontját.

A kormányzó jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) és albán partnere, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), valamint az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), és az Albánok Demokratikus Pártja (DPA) abban állapodott meg, hogy a választások előtt száz nappal ügyvezető kormányt alakítanak, és 2017. január 1-ig felfüggesztik azt a néhány nappal ezelőtt elfogadott törvényt, amely korlátozná a belügyminiszter hatásköreit. A megállapodás szerint az ügyvezető kormány új belügyminisztere – aki az ellenzék soraiból kerül ki – leválthat 15 vezető beosztású embert.

Jess Baily kiemelte: a válság megoldásához hozzájárulhat, hogy a felek a választói névjegyzék korszerűsítéséről, valamint a sajtó kiegyensúlyozottabb tájékoztatásáról is megegyeztek. Mindkét pont kulcsfontosságú a belpolitikai egyensúly visszaállítása szempontjából, az ellenzék ugyanis egyebek mellett korábban ezekhez kötötte a választásokon való indulást. A négy párt ugyanakkor kötelezte magát, hogy végrehajtják az európai integrációhoz szükséges reformokat, valamint tiszteletben tartják a belpolitikai válságot okozó lehallgatási botrányt kivizsgáló különleges ügyészségről szóló törvényt.

A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszki akkori miniszterelnököt és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly az év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg a Zoran Zaevet, az SDSM elnökét. Ezt követően Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az utóbbi években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.

A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak – ezt később bizonytalan időre elhalasztották -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania. Emellett megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a lehallgatási ügyeket vizsgáló különleges ügyészi irodát. A macedón alkotmányban azonban nem szerepel ez a különleges ügyészi funkció, így az ellenzék attól tart, hogy a vizsgált személyek kétségbe vonhatják az ügyész tevékenységét, így pedig akár a vádemelést és a bírósági eljárást is megúszhatják.



Gjorge Ivanov macedón államfő áprilisban – a válságot kezelendő – kegyelemben részesítette a lehallgatási botrány érintettjeit. Az elnöki döntéssel nem értettek egyet sem a kormánypártok, sem az ellenzék, a heves tiltakozások és nemzetközi nyomás hatására végül az államfő a döntést visszavonta.

– Belgrád/Szkopje, 2016. július 21., csütörtök MTI –


50.000 emberhez szeretnénk eljutni, csatlakozz egy lájkkal!


Ha szerinted másokat is érdekelhet ez a cikk, akkor oszd meg velük!


Van véleményed? Ne tartsd magadban!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük