A pin-up stílus teret hódít!
A gépekre pingált festményekhez az esetek többségében persze nem hús-vér nő állt modellt, neves pin-up-művészek – köztük Gil Elvgren, Harry Ekman vagy Alberto Vargas – alkotásai szolgáltak mintául. A negyvenes–ötvenes évek ötletes és igényes reklámképeinek festői tudták, mitől döglik a légy: tökéletes szexszimbólumokat ábrázoló alkotásaikkal ők indították el azt a máig tartó folyamatot, amely a köztudatban élő tökéletes nőideált meghatározza.
A perfekt pin-up-lány mindenekelőtt vonzó – makulátlan idomokkal és ellenállhatatlan szexuális kisugárzással –, ám elengedhetetlenül szemérmes is: nem mutat meg mindent, csak finoman sejtet. A pin-up-képek fontos mozzanata, hogy az ábrázolt nők láttán az a benyomásunk, meglepve veszik észre, hogy valaki figyeli őket: a kukkolás illúziójának beemelése pedig nem meglepő módon csak fokozta a férfiak izgalmát.
A pin-upszerűen megörökített lányok mindennapi helyzetekben láthatók: kutyát sétáltatnak, kertet locsolnak, vagy éppen vacsorát készítenek – arról pedig igazán nem tehetnek szegények, hogy bárhogyan próbálkoznak is, csak előbukkan az a szexi fehérnemű. A combfix és harisnyatartó mellett nélkülözhetetlen kellék a gumírozott csípőszorító, olykor a csipkés kombiné: a lényeg, hogy a gömbölyded és jól táplált idomokon mindig legyenek olyan izgató darabok, amelyeket a férfi képzeletben ráérősen lehámozhat.
forrás: cracktwo