| Magyarország

Elképesztő fotók Észak Koreából!


 

 

Az ország a dzsucse eszmét követi, amit az első államelnök, Kim Ir Szen hozott létre. A következő államfő a fia, Kim Dzsongil volt 2011decemberéig, az ő halálát követően pedig Kim Dzsongun vette át a hatalmat a dinasztikus utódlást folytatva.[1] A dzsucse ideológia fő elve szerint az ország csak saját magára támaszkodhat, de emellett szoros kapcsolatokat ápol más szocialista államokkal is, példáulVietnammalLaosszalMianmarral és Kínával. A Szovjetuniónak, mint Észak-Korea fő kereskedelmi partnerének széthullása és az1990-es évek éhínségei nyomán Kim Dzsongil az 1995-ös reformokkal a hadseregre összpontosító és azt támogató gazdaságot hozott létre.



 

 

Észak-Korea saját bevallása szerint dzsucse (önellátó) állam Kim Ir Szen, az államalapító, valamint fia és örököse, Kim Dzsongil személyi kultuszával. Kim Ir Szen 1994-ben bekövetkezett halála után nem neveztek ki senkit utódjául, hanem a köztársaság örökös elnökénekkiáltották ki. Az ország államformáját nem hivatalosan szocialista örökletes monarchiának lehet mondani, ahol a Kim-dinasztia uralkodik.

Észak-Korea megalakulása óta három alkotmánya volt. A jelenleg érvényben levőt 1998. szeptember 5-én fogadták el, az előzőket 1948-ban és 1972-ben. Az alkotmány szabályozza a kormányzat működését és a Koreai Munkáspárt jogköreit a kormányzással kapcsolatban.



 

 

 

Észak-Korea éveken át dolgozott nukleáris programján. A programot élelmiszer- és fűtőolaj-segítség fejében többször is felfüggesztették, majd – jellemzően az egyezmények megszegésére, illetve amerikai és dél-koreai katonai fenyegetésre hivatkozva – újrakezdték.

Az ország első atombombáját 2006. október 9-én robbantotta fel. A bomba ereje jóval kisebb volt a tipikus, maghasadáson alapuló (urán- vagy plutóniumalapú) bombákénál, feltehetőleg a bomba „befulladt” (a hasadóanyagot nem sikerült elég hosszú ideig egyben tartani ahhoz, hogy kellő mennyiségben részt vegyen a maghasadásban).



2009. május 25-én Észak-Korea sikeresen végrehajtotta második kísérleti, föld alatti atomrobbantását. Az ügy miatt még aznap rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség szerint a kísérleti atomrobbantás az észak-koreai nukleáris elrettentő erő erősítését célzó lépések részét képezi, ami az ország védelmét szolgálja.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

forrás: http://www.cracktwo.com/ és http://hu.wikipedia.org/


50.000 emberhez szeretnénk eljutni, csatlakozz egy lájkkal!


Ha szerinted másokat is érdekelhet ez a cikk, akkor oszd meg velük!


Van véleményed? Ne tartsd magadban!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük