| Magyarország

Tudtátok, hogy mekkora veszély fenyegeti az óceánokat?


Az utóbbi 40 évben drasztikusan növekedett az óceánokban lebegő műanyag hulladék mennyisége, amely komoly változásokat idéz, és idézhet elő a tengeri élővilágban. Az adatok szerint az 1970-es évektől napjainkra százszorosára nőtt a hulladék mennyisége.

Óceánkutatói becslések alapján 100 millió tonna műanyag szemét lebeg a tengerek vizében. A szemétmennyiség nagy része a víz alatt úszik.



A korábban elvégzett vizsgálatokból kiindulva tudni lehet, hogy a közvetlen szennyezés kifejtette hatásait már az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán élővilágára is. A Tara kutatóhajó közelmúltban befejezett útja során azonban arra is fény derült, hogy a tisztának hitt Déli-óceán is viseli az emberi tevékenység következményeit. A több hónapos út során arra az eredményre jutottak, hogy bolygónknak már egyetlen olyan területe sincsen, ami mentes lenne a közvetlen szennyezés hatásaitól.

Honnan származik ez a hatalmas mennyiségű szemét, és miket “hajigálunk” a tengerbe?

Szemét a városbólEnnek 80%-a a szárazföldről (szennyvízcsatornákból és folyókból is), 20%-a hajókról és fúrótornyokról kerül a vízbe. Legnagyobb mennyiségben tubusok, flakonok, vizes palackok, csomagoló anyagok és műszálas ruhák maradványai úsznak a tengerek vizében, tíz-, illetve százmilliós nagyságrendben. Szintén jelentős mennyiségben kerülhet hulladék, veszélyes anyag a vízbe különféle természeti katasztrófák idején, például cunami során, vagy éppen a japán atomkatasztrófa idején is. Nem is beszélve a tankerhajó-balesetekről, bár ez szerencsére igen ritka, viszont akkor nagy hatást fejt ki az élővilágra.

A legszennyezettebb területek

Az ENSZ becslése alapján az óceánokban, tengerekben átlagosan 13 ezer db műanyag tárgy lebeg négyzetkilométerenként.



Az Atlanti-óceán északi része és az Északi-tenger a legszennyezettebb. Ezt követi a Csendes-óceán, míg az Antarktisz a legtisztább. Utóbbinak oka az emberi populációtól való sokkal nagyobb távolság.

Szeméthegy a Csendes-óceánbanA képen látható Csendes-óceáni szemétfoltokat állítólag Charles Moore óceánkutató fedezte fel (vagy legalábbis ekkor kapott először rivaldafényt a jelenség), mégpedig úgy, hogy pár évvel ezelőtt egy hajóversenyről hazafelé tartva azt tapasztalta, hogy több ezer mérföldnyire a szárazföldtől több napon keresztül sűrű szemétben kellett hajóznia útja során. A “szemétdombot” a víz alatti áramlatok tartják egyben, és nagyobb a kiterjedése, mint Magyarország és a velünk határos országok területe összesen (1,2-1,3 millió négyzetkilométer). Mélysége pedig elérheti a 100 métert.

Az alábbi videó az “Egy nájlonszatyor élete” címet kapta, ennek vándorlását mutatja be 4 percben kellő (bár néha zavaró) iróniával: nagyvárosi “szülőföldjéről” indulva hogyan jut el a Csendes-óceán belső részéig, ahol sok milliárd, kőolajból készülő hulladék között vándorlása véget ér.

forrás: urbantimes




50.000 emberhez szeretnénk eljutni, csatlakozz egy lájkkal!


Ha szerinted másokat is érdekelhet ez a cikk, akkor oszd meg velük!


Van véleményed? Ne tartsd magadban!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük